Egy hatalmas,régi épület mögé vezetett, ahol több új szülött vámpír táplálkozott.
Riley körül nézett, majd egy test felé indult és könnyen felém dobta.
Undorodva néztem az élettelen testet,de a vér szaga csábító volt,így hát ittam belőle.
-De miért változtattál át engem?-kérdeztem tőle.
-Új szülött hadseregre van szükségem,nem soká óriási harc lesz.-mondta a távolba meredve.-De most nincs erre időm.-
Mire felé pillantottam,eltűnt.
Én pedig morfondírozni kezdtem,higgadtan végig akartam gondolni a dolgot.
Riley azt mondta hadseregre van szüksége,de mégis mihez ?
Harcolnunk kell? Nem.Én képtelen lennék rá.Riasztott a gondolat hogy direkt kárt tegyek valakiben.
Ha önvédelemből teszem az más,de csak úgy megtámadni valakit...Az nem én voltam.
Sokáig ülhettem ott ,mert gondolkodásomat Riley zavarta meg:-Bree!-Szólt,és felém indult.
-Igen?-Kérdeztem vissza meglepetten.-Baj van?
-Nem.Nincs.Csak gondoltam érdekel miért fogunk harcolni,kikkel,stb...
-Persze-mondtam,és figyelmesen néztem rá.
-Nos akkor kezdjük, figyelj!
Bólintottam , ő pedig belekezdett:
-A harc oka a szabad vadászat.Akikkel harcolunk,azok pedig Cullenék.-Jelentette ki.És felém nézett hogy lássa a reakcióm.
Én pedig teljesen lefagytam,a felismerés belém hasított.Cullenék vámpírok,és most már mindent értettem velük kapcsolatban,
kivéve a szemüket,ami arany-barna volt.Most már Én is egy voltam közülük,de az én szemem skarlát-vörös volt,/láttam egy autó visszapillantó tükrében/ ahogyan Riley-é is,
és minden új szülötté.De ezt még rá ér megtudnom...
-De miért kell harcolnunk? Szabad vadászat? Mi? Nem értem.-Értetlenül néztem rá.
-A Cullenek nagyon erősek, olyan képességeik vannak amik nincsenek egy átlag vámpírnak,
nem isznak emberi vért,csak állatokkal táplálkoznak,így az ő területükön nem szerencsés ha egy erre tévedt nomád vámpír,vagy
bárki más vadászik.Így hát végeznünk kell a Cullen Clan-al,hogy szabadon vadászhassunk bárhol.-mondta kis önelégült mosollyal
az arcán.
-Értem.-mondtam,/mindig ezt mondom ha nem akarok valamit feszegetni,így hamarabb békén hagynak/
mintha nyugodt volnék,de belül majd' szét robbantam a dühtől.
Tehát mi csak eszközök vagyunk,azért tört az életünkre hogy ő szabadon vadászhasson...Felháborító.
Miért nem tudott nyugodtan élni hagyni ? Miért kellett ilyen kegyetlen szörnyeteggé változtatnia ?
De nem akartam neki mutatni hogy mennyire dühít a dolog,hogy ha nincs ő , meg a szabadon vadászat,akkor sosem kellett volna
belecsöppennem ebbe a szörnyű mitikus világba.És még mindig otthon lehetnék a szüleimmel.Mikor erre gondoltam összeszorult
a "szívem".Már biztos keresnek,és aggódnak miattam.Na és Seth,így már biztos hogy sosem lehetek vele,most már annyi esélyem
sincs mint eddig.
-Ennek örülök-Mondta közben Riley,és tovább állt.
De én nem tudtam megmoccanni.Teljesen letaglózott a szeretteim hiánya,és ha tudtam volna sírni,most biztos azt tettem
volna.Ott ültem és nem mozdultam,csak meredtem a távolba,gondolom megint elég sokáig ,mert csak annyit hallottam hogy valaki mogorván szól hozzám:
-Neked meg mi bajod ? -Kérdezte egy nő, a szeme ugyanolyan skarlát-vörös mint Riley-é,göndör vörös haját arcába
fújta a szél.
-Ki vagy Te?-Sziszegtem összeszűkült szemmel,támadó állásban voltam,veszélyt éreztem.
-Riley társa.Victoria.-Válaszolt.És egyik szemöldökét felhúzva méregetett engem.
-És Te?.
-Bree.-mondtam,és vissza álltam alaphelyzetbe,bár még mindig veszélyben éreztem magam.
-Mikor változtál át?-érdeklődött.
-Az éjszaka.-válaszoltam.
-Hmm.Akkor Te vagy a legújabb.-Állapította meg Victoria.
-Na jó én most megyek.Te pedig vadássz minél többet,és készülj a harcra.-Utasított,egy kis sötét mosollyal arcán.
Meg akartam kérdezni tőle,hogy nem lehetne-e úgy vadászni,hogy ne emberek életét vegyem el.?! De akkorra már eltűnt,
és én megint összeomlottam.El akartam tűnni a világ szeme elől,elmenekülni minden elől ami bántott.Valami védelmező dolog
mögé bújni,de nem lehetett.
A szomjúság majd' megőrjített,a torkom szüntelenül lángolt,de nem akartam embert ölni.
Inkább kínzom magam,de soha többé nem ölök embert.Ezt megfogadtam magamnak még aznap este mikor átváltoztam és muszáj volt megtennem.
És akkor észbe kaptam: Riley azt mondta Cullenék nem ölnek embert,állati vérrel táplálkoznak.
Talán én is megpróbálhatnám,mondjuk így is el fogom venni egy élőlény életét,de nem egy emberét.
Amint ezt ki ötlöttem,már indultam is az erdő felé.
***
Olyan gyorsan futottam hogy a fáknak mellettem össze kellett volna mosódniuk,de én tisztán láttam minden egyes apró részletet.
-Ez elképesztő.-Mondtam,és mosolyogtam.Vámpír létem első mosolya volt ez.
Megálltam egy pillanatra,mélyet szippantottam a levegőbe,és éreztem egy őz illatát.
Elindultam a szag irányába,és a kellő pillanatban szökkentem egyet,pont a kezem közé kaptam az őzet.
Erősen megszorítottam hogy ne tudjon elszökni,majd neki estem.
Amikor már nem volt benne több vér,felálltam a tetem mellől és vissza indultam Rileyhoz.
Közben eldöntöttem hogy most már csak állatok vérét fogom inni.És ha eljön az idő,felkeresem Cullenékat,még az összecsapás előtt és
tudatom velük hogy miféle harc van készülőben kitörni.
Amikor vissza értem,egyből Rileyt indultam megkeresni hogy megkérdezzem mikor akar sort keríteni a kegyetlen összecsapásra.
Meg is találtam,Victoriával volt.Victoria sötét pillantást vettem felém mikor meghallotta hogy közeledem.
Esküszöm ettől a nőtől a hideg ki ráz,akármikor meglátom.
-Ezt talán jobb lenne máskor megbeszélnünk Riley.-Mondta Victoria és felém nézett.
Riley is felém nézett,majd vissza Victoriára de ő már el is tűnt,így el indult felém.
-Én nem akartam zavarni-kezdtem mentegetőzni.-Csak annyit akarok kérdezni,hogy mikor lesz a harc,azt hiszem ennyit jogom van tudni.-
mondtam dacosan.
-Sajnálom Bree,de ezt nem oszthatom meg senkivel.-Mondta feszülten.-Meséltem már neked a Cullenek különös képességeiről.
Elég ha közelebb vadászol a a Forks-i Cullen házhoz és épp a harcra gondolsz, Edward azonnal meghallaná a gondolataidat.
Bocs Bree,de óvatosnak kell lennünk.-Mondta magabiztosan Riley,De én nem tágítottam.
Ez hülyeség,mondd el ! És én ígérem nem megyek a Cullenek felé,nagyon óvatosan vadászom majd,de időben fel akarok készülni-
mondtam kicsit hisztérikus hangon.Úgy látszik megérte az a pár Dráma óra még általánosban.Nagyon jól alakíthattam,
mert Riley arca megenyhült.
-Na jó.De ígérd meg hogy nagyon óvatos leszel,és Cullenékat nagy ívből elkerülöd,tehát nem mész túl a Seatl-i határon.
-Megígérem.-hazudtam.
-Jól van.Holnap csapunk össze a Cullen Clan-al.Szóval készülj fel,vadássz minél többet,erősnek kell lenned,
különben végeznek veled.-mondta Riley komolyan.
-Rendben.-válaszoltam.-Köszönöm.
-Tudod hogy nem szívesen tettem,mert elég egy pillanat amíg nem uralod a gondolataidat,és a Edward közel van,azonnal kiolvas
mindent a fejedből.-mondta utálattal és undorral az arcán.-De talán tényleg jogod van tudni.
Majd vigyázok.-mondtam megint flegmán.És elfutottam.
Szóval holnap lesz a nagy harc,akkor még ma el kell mennem Forksba Cullenékhoz hogy figyelmesztessem őket.
Elmegyek Rileyval együtt holnap harcolni,de nem velük leszek,hanem ellenük.
Nem Cullenékat fogom megölni,hanem az újszülötteket.Ez a tervem.
Most vadászok annyit,amennyit csak tudok,hogy erős legyek,aztán elmegyek Forksba.
Amikor éreztem hogy ez elég lesz a hoz,hogy ne támadjam meg Bellát,ha esetleg ott lenne,akkor elindultam Forks felé.
Meg-megálltam hogy a szagok alapján tájékozódjak és odataláljak a Cullen házhoz.
Amikor már közel jártam,a tervemre gondoltam,hogy Edward hallja segíteni jövök.
Odaértem és megálltam az küszöb előtt.A következő pillanatban már nyílt is az ajtó és ott állt előttem Edward.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése