8.Fejezet

                                                               Két év múlva...

*** Két év múlva...

Sok minden történt két év alatt...Seth a legjobb barátom lett..Nagyon szerettem Őt.Persze már régen nem szerelemből...De mindent megbeszélhettem vele..Sokat segítettem neki lány ügyekben,jól kijöttünk egymással.Olyan volt,mintha a testvérem lenne...Hihetetlen hogy mennyire nem zavarja őt hogy vámpír vagyok...Nagyon rendes srác.Tökéletesen kifejlesztettem képességem is...Tudom irányítani az emberek mozdulatát..Pontosan ahogy Alice megjósolta.

Nem sokkal azután,hogy Nickkel csatlakoztunk a családhoz,Bella és Edward összeházasodtak.Gyönyörű.nagyszabású esküvő volt..majd Esmee szigetére (amit Esmee Carlisle-tól kapott...) mentek nászútra,körülbelül két hét múlva jöttek haza mert Bella rosszul volt..Kiderült hogy teherbe esett...Egy félig ember,félig vámpír gyermekük született akit Renesmeenek neveztek el,a Reneé és az Esmee nevek összevonásával.Kiderült az is ,hogy Jacob valójában korábban azért ragaszkodott Bellához annyira,mert Ő bevésődése tárgyának anyja.Igen.Jacob bevésődött Renesmeebe.
Bella vágya pedig teljesült...Vámpír lett..a szülésbe ugyanis belehalt volna,de Edward megmentette őt.Átváltoztatta.Különleges képessége egy pajzs volt...ezért nem látott bele Edward sosem a fejébe.Ám most már tudja kontrollálni azt,és visszahúzhatja..vagy kiterjesztheti a védelmet.

Renesmee gyorsabban cseperedett mint egy átlag kislány...Bőre sápadt volt,erősebb volt,ám arcán még is volt egy kis halvány rózsaszín pír.És dobogott a szíve is.Különleges képessége neki is volt:ha valaki arcához érinte kezét,megmutathatta neki gondolatait.A Volturival is volt egy kis összezörrenésünk a gyermek miatt,de miután Alice, és Cullenék vámpír barátainak és ismerőseinek segítségével bebizonyítottuk hogy Nessie ártalmatlan, békével távoztak és nyugodtan "élhettünk"...Közben Nessie is felnőtt...17 éves lett.Ő már nem öregszik tovább..

Jacob egész élete rész lett..Kis gyermek korában vigyázott rá,később báty-húg kapcsolat volt köztük ,majd nagyon szoros barátság és most hogy felnőtt,a barátság kezd átalakulni szerelemmé....

***

Szép nap volt.Sütött a nap...Az ablak előtt ültem és a csendes kis tisztás néztem a házunk előtt.
Már három órája ülök mozdulatlanul,számoltam a perceket Nessie és Jacob szívének segítségével.Ők az emeleten voltak...Edward folyamatosan figyelt...Úgy tett mintha tévézne,de természeten mindenki tudta hogy az odafentieket hallgatja.Feszülten ült a kanapén,Emmet mellett aki BaseBall meccset nézett.Bella nyugtatóan simogatni kezdte Edward combját,de ő meg sem moccant.Rosalie a kanapé melletti fotelben ült,lábait keresztbe tette és újságot olvasott.A többiek vadászni mentek...
Én sokat tanultam két év alatt, a szemeim karmazsin vörösről arany-barnává váltak,most már igazi Cullen voltam.Ahogy néztem a nap sugarait,ködös,emberi emlékek lebegtem szemem előtt:

Még a Kaliforniai házunk udvarán voltunk apával.Langyos vízzel locsoltuk le egymást..Jól szórakoztunk.Boldog voltam.Nagyon szerettem a szüleimet.Az apámmal különösen jó volt a viszonyom...Gyakran ellopóztam vadászat után a szüleim Forksi házához.Észrevétlenül lesekedtem az ablakon..Mióta én "eltűntem" ugyan is Forksben mindenki így gondolja, azóta a szüleim nagyon bánatosak..Úgy odamennék hozzájuk,átölelném őket,megnyugtatnám őket hogy jól vagyok.Már semmi bajom..Csak "megváltoztam" kicsit...De tudom hogy ez nem lenne helyes..

Gondolat menetemet halk kacarászások törték meg...Nessie és Jake szökdeltek le a lépcsőn.Négy óra után megmoccantam..nem azért mert elgémberedtem..erre már nem voltam képes..csupán azért mert már meguntam az ücsörgést.

-Szia Bree.-Köszönt vidáman Jacob.

-Szia Jacob..De már találkoztunk amikor jöttél..Nem emlékszel?-Kérdeztem nevetve.

-Jaa..Igen..Tényleg..-hallatszott Jacob mély,öblös nevetése.

-Bocsi..Csak nagyon szórakozott vagyok ma..-Kért bocsánatot..De még mindig mosolygott ám most már Nessie-t nézte..szemei úgy csillogtak mintha a világ legértékesebb kincsét nézné...

-Igen..Ezt észre vettük..-törte meg a szép pillanatot Edward..-Nem indulni készültél épp?-Biccentett az ajtó felé...
-Apa!-nézett komolyan Renesmee apjára,szemei szinte szikrát szórtak...

Edward nem szólt semmit csak elfordította a fejét.

-De.Persze..-mondta halkan Jacob.Mérges volt..ezt észre vettem.De nem állt le vitatkozni...

-Akkor én megyek is..-azzal indult is az ajtó felé...